A kommunista hatalomátvétel

Magyarország a II. vh. veszteseként szovjet megszállás alá került. 1945 novemberében a

jaltai konferencia szellemének megfelelően demokratikus választásokat tartanak. A

szavazatok 57%-át az FkgP kapta, tehát egyedül is kormányt alakíthatott volna, de a szovjetek

követelésére koalíciós kormány alakult, amelyben a kommunisták a kulcsfontosságú tárcákat

kapták meg (belügy, földművelésügy). 1946-ban államosítják a szénbányákat és az

erőműveket. Márciusban megalakul a Baloldali Blokk, amelynek szervezésében különböző

tömeggyűlésekre kerül sor: Mindszenty József ellen, a közigazgatás megtisztítása mellett a

,,B.. listás tisztviselők azonnali elbocsátása követelésével, a koalíciós vezetésben megbúvó

,,nép ellenségei. ellen és az összeesküvők leleplezéséért. A baloldal követelésére zárnak ki az

FkgP-ból több parlamenti képviselőt, göngyölítenek fel ún. államellenes összeesküvéseket,

folynak a fasiszták és az annak titulált egyének kivégzései és tiltanak be polgári és vallási

egyesületeket.

1947-ben államosítják a nagybankokat és vállalataikat. Januárban a koalíción belül

kisgazdapárti vezetők összeesküvései leplezik le, s ezért a Moszkvából hazatért kommunisták,

Rákosival az élükön új választásokat követelnek. 1947. augusztusában a kékcédulás választási

csalásokkal a kommunisták szerzik meg a legtöbb szavazatot, annak ellenére, hogy a

választópolgárok 2/3-a a felszeletelt FkgP-ból kialakult új, nem baloldali pártokra voksolt.

Rákosiék ezzel átvették a hatalmat és gőzerővel megindult a magyar társadalom sztálini

szovjet mintára történő átalakítása, megfélemlítésekkel, terrorral és annak elhitetésével, hogy

mindez a magyar nép akaratából és érdekében történik. Megkezdődik ismert , nem

kommunista politikusaink (pl. a szociáldemokrata Peyer Károly) Nyugatra menekülése. 1948.

júniusában a két munkáspárt Magyar Dolgozók Pártja néven egyesül. Felállítják az

Államvédelmi Hatóságot. Letartóztatják Mindszentyt. Tildy köztársasági elnök lemond, majd

házi őrizetbe kerül. Államosítják az egyházi iskolákat és a 100 főnél többet foglalkoztató

üzemeket.

1949-ben megtartják Mindszenty és társai perét, ahol Mindszentyt életfogytiglani fegyházra

ítélik. Megindul a saját táborba befurakodott ellenséggel való leszámolás is. Ennek jegyében

koholt vádak alapján letartóztatják Rajk László kommunista belügyminisztert. Májusban

megtartják az első olyan választásokat, ahol már nincs ellenzék, így a szavazatok 96 %-át a

Függetlenségi Népfront szerzi meg. Szeptemberben halálra ítélik Rajk Lászlót, a vád ellene

hazaárulás. Ezzel összefüggésben a magyar kormány felmondja a Jugoszláviával kötött

barátsági szerződést, Titot pedig a ..Nyugat láncos kutyája.. névvel kezdik illetni.

Államosítanak minden üzemet, amely 10 vagy annál több munkást foglalkoztatott. Eltiltják a

magánszemélyeket a nagykereskedői tevékenységtől.

1950-ben megkezdődnek az erőszakos agitációk a termelőszövetkezetekbe való ..belépés..

érdekében. Kiépül az egész országra kiterjedő besúgóhálózat, még a besúgókra is besúgókat

állítanak, egyetlen meggondolatlan szó internálást vont maga után. A Rákosi-rezsim célul

tűzte ki, hogy Magyarországot a ,,vas és acél. országává tegye. Az ehhez szükséges hatalmas

munkaerőt a mezőgazdaságból vonták el, élelmezésüket pedig a beszolgáltatási kényszerekkel

próbálták megoldani. A beszolgáltatás viszont olyan méreteket öltött, hogy a lakosság éhezett.

A ..dolgozó nép ellenségeit.. internálótáborokba zárták. Sok polgári értelmiségi lakóházát

ellenszolgáltatás nélkül elvették, s őt pedig családostul a Hortobágyra kitelepítették.

Mindennaposak voltak a házkutatások, a kizsarolt besúgások. A magyar társadalom a terror

légkörében élt, bárki egyik pillanatról a másikra a rendszer ellenségévé válhatott. Rémhírek és

valós hírek terjedtek az ÁVH kegyetlenkedéseiről, az internáltak sanyarú sorsáról, de senki

sem mert beszélni ezekről, hanem mindenki úgy élt mintha minden a legnagyobb rendben

lenne. Rákosi személyi kultuszt épített ki maga körül. Eközben a kommunista irányítású sajtó

mindent dicsért és tele volt a fejlődés, termelésnövekedés és a vezetés pozitív leírásával.

Ezek a fejlemények rossz színben tüntették fel Magyarországot a nyugati demokráciák

szemében, s ezért 1952-ben a Biztonsági Tanács elvetette hazánk felvételi kérelmét az

Egyesült Nemzetek Szervezetébe.

A keményvonalas diktatúra csak Sztálin halála (1953. március 5.) után enyhült.